Böjtről általában [cikkek]

Tavasz közeledtével sokan foglalkoznak a méregtelenítés, a böjt gondolatával, és talán nem is véletlenül. Hiszen az évszakváltásokkor, különösen tél végén már évszázadok óta szokás egyfajta nagyböjtöt tartani – amely feltölti energiaraktárainkat hasznos anyagokkal, sok felesleges salakanyagot eltávolít és megtisztít.

A böjt hagyományosan hamvazószerdán kezdődik, ekkor ér véget a vízkeresztkor induló farsangi időszak.

A böjt bizonyos ideig tartó önkéntes nem evés, mely évezredek óta egyrészt szellemi gyakorlat, másrészt számos betegség kezelésének kelléke.

A böjt az érzéki élvezetek, különösen a táplálkozás korlátozását vagy az azokról egy időre való teljes lemondást jelenti, eredetileg vallási fogalom. Böjt idején „belülről” táplálkozunk: az önkéntes megvonáskor az energiát nem a felvett élelmiszerekből, hanem testünk táplálékraktárából nyerjük.

Számos híve és ellenzője akad, ráadásul mindkét csoport az egészség jegyében teszi azt. Kutatások bizonyítják hatásosságát, de egyre több hírt hallunk az „esztelen böjt” áldozatairól is.

Olyan világot élünk, melyben nap mint nap egészségkárosító, toxikus anyagokkal találkozunk. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás mellett sajnos, ma már az iparilag előállított élelmiszerek, gyógyszerek, kozmetikumok, tisztálkodó- és tisztítószerek is újabb mérgeket juttatnak szervezetünkbe. Sőt az ivóvizünk és a levegőnk is szennyezett. TISZTÍTÓKÚRA = PLUSZ ÉVEK

Milyen tünetek árulkodnak róla, hogy szervezetünk igényli a méregtelenítést? Mit jelent a böjt és a léböjt? Hogy néz ki a háromnapos alapböjt?

A hosszú, kimerítő tél után természetes igényünk a felfrissülés, a tisztulás, a méregtelenítés. Nem véletlen, hogy több vallás is erre az időszakra ír elő böjtöt. Hogy pontosan mit is nevezünk böjtnek, és azt hogyan kell jól végezni, arról dr. Liska-Mohai Marianna belgyógyász, klinikai onkológus, böjtterapeuta szakértővel, a Mammut Egészségközpont munkatársával beszélgettünk.